Erő kontra erő - Mikor az Erő kifejezte magát általam

2015.11.21 10:53

Sziasztok Kedves Útitársaim!

 

Nos, az Erő kontra erő könyvet teljesen terv nélkül kezdtem el...azt hittem, tíz oldalanként tudok adni majd róla egy elemzést, de tévedtem. 

Az elején található Hawkins személyes története, ami annyira megfogott, hogy egyszerűen nem is tudtam mást tenni, minthogy automatikusan hozzávetettem saját tapasztalataimat, mert amikor először olvastam, teljesen megdöbbentem, mennyi hasonló megtapasztalást élhettem át. 

Most, hogy ennek a 17 oldalas bevezetőnek a végéhez értem, megosztottam veletek mindazt ami lényeg az életemből. Ami előtte volt, nekem is szenvedés volt, de nem LÉNYEG...igyekeztem egy-egy példával érzékeltetni, hogy a mankók segítségével hogyan lehet váltani, majd váltás után a mankókat eldobni, és másik sínen továbbhaladni :) Remélem átment az információ.

A továbbiakban elég tényszerű a könyv, tele tudományos kifejezésekkel, fogalmakkal és megközelítésekkel...szóval mivel úgy néz ki, jobb agyféltekére váltottam, eléggé nehéz volna a bal agyféltekés elemzéseket még tovább elemezgetni és még azokat is áttenni írásba. Na meg felesleges is. A bal agyféltekés gondolkodásomat arra használom e könyv olvasása során, hogy ahogy olvasom a tudományos magyarázatokat, szívben érzem ezek helyességét, de tovább rágni nem találom értelmét...így javaslom, a Bevezető utáni részeket ki-ki olvassa el saját magának, a könyv linkjét beraktam az előző blogposztba, onnan mindenki szépen le tudja tölteni.

Majd meglátjuk, ha elérkezek egy ponthoz, amihez hozzáfűzni valóm akad, vagy éppen a TUDATTÉRKÉP-nél járok már, mit ad, amit tovább tudok osztani.

 

Addig is míg a könyvből nem tudok továbbiakat idézni, hadd idézzek magamtól, hiszen ez az én blogom lenne, vagy mi a szösz ?! :D

Na, nem kell félni, ez nem afféle önfényezés lesz majd ezután...

Csupán azt szeretném nektek bemutatni, hogy hogyan tud megnyilvánulni az ember szellemén kereesztül ez a FELSŐBB TUDATOSSÁG, azaz AZ ERŐ.

Ez egy vers lesz, amit az én kezemmel írt, íratott meg velem az Erő (Jedi lennék? :D ). 

Tudom, hogy furcsa, ahogy fogalmazok, mégis vonatkoztass el attól, hogy bármilyen tudatmódosító szer hatása alatt állnék vagy álltam volna :D 

Nem, ez csak maga a szimpla és tiszta Szellem. 

Na, akkor a történet:

2014. szeptember vagy október volt. Ekkor már nem meditáltam, nem jógáztam, sőt, pontosan igyekeztem a hétköznapi tevékenységek közben ugyanúgy megérezni a Jelenlétet. 

Tudjátok, hogy szeretem az asztrológiát meg az asztrozófiát (ezt sem tudom, hogyan ébredt fel bennem ez az érdeklődés, de hagytam, hadd legyen, mert éreztem, hogy vezet és jó)...és emlékszem, ahogy követtem pár ilyen témájú bloggert, jelezte, hogy hamarosan Skorpió Telihold lesz. Ekkoriban sűrűn ébren voltam éjjel, főleg 1.00 és 3.00 között, és valahogy elkezdtem készülni erre a teliholdra jobban, mint egy szokványos este. Szinte biztos voltam benne, hogy ekkor is ébren leszek. Így is történt, de nagyon érdekes módon... elérkezett a várva várt éjjel, és én annak rendje és módja szerint este szépen elaludtam, de előbb papírt, ceruzát tettem az ágyam közelébe...hátha. És jól tettem, mert kellett...ahogy felébredtem, egyfajta félálomszerű állapotban egy vers jelent meg a gondolataimban, de ez nem is jó kifejezés, nem tudom, hogy hol...mintha csak jönne lefelé, egy hang mondaná a fülembe. Leírtam, s másnap ahogy felkeltem, csak pár apróbb javítást kellett tenni, és kész volt.

Most átadom nektek, fogadjátok, ahogy jött, feltétel nélkül:

 

Éhesen-szomjasan „Reád“*
 
 
Szemem mohón habzsolja a forrásozó szavakat Uram**, Rólad
tudomást szerezve éltem indokolatlan kegyelmedbe fullad.
Minél több feltárul tudatom előtt fénylő szépségedből,
annál többet veszítek bűnös kétségemből:
hogy, mit bűnnek hittem csupán tudatlanság,
s te ok nélkül fogadsz be, Te, Poláris Határtalanság.
Egy bűn van! Magamat tőled elkülönültnek hinni...
Hogyan is tudnék én nélküled bármit véghez vinni?!
Most Egóm szelidített oroszlán, a test-ember szolgálóvá rogyott,
míg a lélekrózsa belőled ivott, s a szellem-főnix újra tűzben ragyog,
érzem, hogy „nélkülem“ sokkal jobban vagyok.
Elmém csitítod, lélegeztetsz, s Vagyok,
Szívem dobbantod, és csak Vagyok....
Én-Is-Te-Vagy-Ok.
 
(Minden jog fenntartva, bármilyen idézet vagy megosztás csak a szerző előzetes engedélyével, a forrás megjelölésével lehetséges. Köszönöm.)
 
*idézőjelesen magamra is utalok, a nevem egyik alakja Rea (Andrea)
** nem vallási értelemben, hanem teljesen  felekezet mentesen, egyfajta lelki-ismeretre, energiára, belső erőre, belső vezetőre utalás
 
Hogy is mondja a Tao-te King egyfajta fordítása:
 
Okos, aki érti az embereket;
aki önmagát érti: ihletett.
Hatalmas, aki másokat legyõz;
aki önmagát legyõzi: erõs.
Aki törekszik: nincs híján akaratnak;
aki megelégszik: gazdag.
Aki nem veszti természetét:
hosszúéletű;
aki nem veszti emlékezetét:
örökéletű."

(Lao-Ce: Tao Te King)
 
...hát ez volna az ihlet, áttört rajtam az a bizonyos Erő? És tényleg nem kellett hozzá semmit sem csinálni, csak megengedni, hogy LEGYEN...mai napig furcsa, lebegő érzés ez.
 
Azóta több vers, víziók, álmok, látomások, megérzések, sugallatok is érkeztek, és néha az Erő motivál arra, hogy egy teljesen ismeretlen emberrel felvegyem a kapcsolatot, mert érzem, hogy segíteni fog (vagy fogunk tudni egymásnak) az úton. VEZET Ő.
 
Hát ennyi mára kedves Mindenki.
 
Látjátok, megéri váltani erőről Erőre. A legnagyobb kín és szenvedés közepette, mikor a lelked mélyére süllyedve érzed magad egy mocsárban, ilyen igazgyöngyöket hozunk onnan fel, ilyen csodás megtapasztalások várnak az emberre. Tehát lehet, hogy a mélypont is jó, a mélypont is kell, az is csak egy szakasz. VAN. Fogadjuk el, hihetetlen ERŐ rejlik benne, forrásunkká válik.
 
Szeretettel: Andi
 

—————

Vissza